BÜK-FÜRDŐ
Bük-fürdő Nyugat-Magyarország egyik legismertebb, legkedveltebb gyógyfürdője. | |
A termálvíz gyógyító erejét már az ókori rómaiak is ismerték. Különös gondot fordítottak testi-lelki egészségük megőrzésére. Napjainkban sincs ez másképp, hiszen az ember legnagyobb kincse az egészség. Ehhez nyújt Önnek segítséget a büki gyógyvíz jótékony, gyógyító hatása, melynek segítségével panaszai enyhülhetnek, ill. teljesen megszűnhetnek. | |
A fürdő nem csak betegeknek alkalmas, hanem a rekreációs céllal érkezők és az aktív pihenésre vágyók igényeit is kielégíti. A szépen parkosított 13 hektár területen, számos fedett, félig fedett, gyermekmedence, csúszda, egy feszített víztükrű úszómedence, valamint egy élményfürdő várja a kedves vendégeket, ahol vadvízi csatorna, vízbefúvások, pezsgőágyak szolgálják az élményteli kikapcsolódást. | |
Bük számos lehetőséget kínál a szabadidő hasznos eltöltéséhez: lovaglás, tenisz, golf stb. A környék kiválóan alkalmas kerékpártúrákhoz és kiránduláshoz. A közelben híres történelmi városok találhatók, Sopron, Kőszeg, Fertőd és Szombathely. Számos nevezetes látnivalókkal és kulturális ajánlatokkal teheti még élménytelibbé a pihenést.
BÜK
Bük viszonylag nagy kiterjedésű település, fejlett infrastruktúrával, úthálózattal rendelkezik. Igényes épületek, ápolt kertek, és sok-sok virág látható mindenütt. A város Magyarország nyugat-dunántúli idegenforgalmi régiójában, Vas megyében, Szombathelytől 27 km-re, Soprontól 47 km távolságra helyezkedik el. | |
A községben található római katolikus templomban ma is látható gótikus szentélyt, a 15. században alakították ki. A főoltár Szent Kelemen képét, id. Stornó Ferenc festette. A két oszlopon álló orgonakarzat ívelt mellvédű, alatta vezet fel a kerek csigalépcső. A templom melletti parkban több emlékmű is látható. Az I. világháborús emlékművön haldokló katonának babérkoszorút nyújt át egy nőalak.
| |
Az evangélikus templomot 1785-ben építették, a főhomlokzat előtt álló bádogsisakos tornyát 1826-ban emelték. A klasszicisztikus oltárszószéket 1795-ben készítette egy M. M. monogramú mester. Az 1884-ben festett oltárképen Krisztust ábrázolták az Olajfák hegyén, amint az angyal az enyhülés kelyhét adja át neki. A hólyagos medencéjű keresztelőkút balluszteres lábon áll, 1785 körül készült.
Sajnos napjainkban nem látogatható, a korai barokk stílusú Szapáry-kastély, amelynek eredete a 15. századra vezethető vissza. 1696-ban Felsőbüki Nagy István alakíttatta át kora barokk stílusban. Ennek emlékét őrzi a homlokzat felirata. Ebben a munkában olyan neves soproni mesterek vettek részt, mint a stukkókat készítő olasz származású Pietro Antonio Conti, valamint Eisenköbl Lőrinc és Unger János. A település magyaros konyhái és speciális éttermei, a szabadtéri rendezvények és a zenei estek mind a vendégek szórakozását biztosítják.
|
Önnek kiadó szálláshelye van?
Ez itt az Ön hirdetésének helye
Jelentkezzen Adatbázisunkba