Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. Az ország egyik legősibb ékszervárosa. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek előtt, mint azt a város címere is jelképezi.

A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Ezt jelképezi a Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel.

A természeti környezet üdítő, gyógyító hatású alpesi levegő, erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátói, forrásai, a Fertő közelsége - Sopront valóban hazánk egyik legszebb, legkellemesebb üdülőhelyévé avatja. A várostól délre eső dombvidék, a Lővérek, Sopron legszebb, legelőkelőbb üdülő negyede, melynek varázsát a csendes erdők, fenyvesek, tölgyesek, gesztenyések, májusi gyöngyvirág, augusztusi ciklámen adja.

További vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, így a város egyre híresebb lesz azok között is, akik szomjukat nemes borokkal kívánják enyhíteni.

Sopron, Fő tér 1.

Sopron város jelképe a Tűztorony, amely a hűség jelképe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozásukat. Az esemény emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeret készült, felette a szoborcsoport "Hungária előtt hódoló soproniak" Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása. A látogatók közel 200 csigalépcső után, az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos panorámájában.

Sopron, Fő tér 2.

E házhoz fűződik Magyarország első műemlékvédelmi intézkedése. II. Lajos király idején a városi tanács a tér megnövelése érdekében le akarta bontani az épületet, azonban a király az engedély kiadását megtagadta azzal, hogy az a tér harmonikus szépségét megbontaná. Az épületben a XVII. század közepétől az egykori Angyal patika működött, s ettől kezdve gyógyszerész, orvos családok lakhelyéül szolgált. Közülük az egyik leghíresebb Gensel Ádám (1677-1720) orvos meteorológus volt, aki az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását már ekkor felfedezte.

A Gensel család a patika bővítését azonban az árkádos homlokzat és a folyosórész elfalazásával oldotta meg. Az épületben az 1966-67-beli helyreállítás után a soproni Patika Múzeum nyert elhelyezést. A kiállítás egy régi gyógyszerkiadó helyiség, melynek munkaasztala, szekrényei és a gyönyörű edényzete a XIX. század elejéről származik. Különösen szépek a bécsi, angyalfej díszítésű Altwien porcelántégelyek és az alkimistajelzéssel ellátott üvegcsék. Kuriózumnak számít az a szülésznő oklevél is, amelyen Semmelweis Ignác aláírása szerepel. A gyógyszerkészítés régi eszközei mellett a népi gyógymód ill. a kuruzslás, a babona tárgyi emlékeit is kiállították: ilyenek a szemmel verés ellen védő amulettek és a gyermekfrász ellen védő sapka. A kiállítás értékes könyvanyaga a gyógyászat és orvostudomány tárgyköréből került ki. Pl. Paracelsus: Colligatuma 1572-ből, vagy Agricola-Poppius: Observationese 1638-ból.

Sopron, Fő tér 8.

Sopron, Fő tér 8.

A Storno-ház első emeletén a Helytörténeti kiállítás bemutatja Sopron és a vármegye új és legújabb kori történetét. Az 1867 óta gyűjtött történelmi emlékek, dokumentumok hiteles anyagai a közben eltelt időt illusztrálják, melyek gondos áttanulmányozásával Sopron és környéke eseményekben, fejlődésekben és megtorpanásokban gazdag története tárul a látogatók elé.

Sopron, Fő tér 6.

Az épület egyik érdekessége, hogy a ház alatt római fürdő maradványaira leltek a régészek. A XIV. században a telken két ház állt, a hátulsó épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű a gótikus nagyterme, figyelemre méltó a XVII. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is. Az épület tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Névadója - Fabricius Endre városbíró, polgármester  1806-ban vette meg a házat. Baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszökve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére. Az épület három kiállításnak ad otthont.

Sopron, Új u. 1.

Az egykori Római Birodalom Pannónia provinciájának egyik határállomása Scarbantia, a mai Sopron, volt. Kiemelt szerepét a Borostyánkő út, mint fontos kereskedelmi útvonal, menti fekvésének köszönhette. A város magját, a mai belvárost, a középkorban várfal és várárok vette körül, mely erődrendszer az utcaszerkezet kialakulására is hatással volt. A római oppidum központja a fórum volt, melynek legfontosabb épületét - a capitoliumi templomot - 1893 telén a városháza építésekor találták meg. Az 1960- és 1970-es évek ásatásaival végül sikerült meghatározni a fórum teljes kiterjedését és elhelyezkedését. Az egykori tér lajtamészkő burkolólapjait a fertőrákosi kőbányából szállították ide. A tér déli részén három bronz lovasszobor talapzata került elő, a fórum egyes oldalain pedig különböző istenek oltáraira bukkantak. A három főisten  Jupiter, Juno és Minerva temploma a város legmagasabb pontján állt.

A gladiátorjátékok megrendezéséhez tágas oszlopközöket mértek ki, az oszlopcsarnokokban pénzváltó bódékat, az emeleten pedig erkélyeket alakítottak ki. Scarbantia igazi római városként működött, az itáliai utazó mindent megtalált, amit hazai földön megszokott: nyüzsgő piacot, istenek szentélyeit, kényelmes fürdőt és természetesen gladiátorjátékokat. A kiállítás a hatalmas építészeti mű feltárt részleteivel felidézi a látogatóban az egykori római kori városberendezkedést. A lelet jelentősége abban rejlik, hogy ez az egyetlen Pannónia földjén megmaradt fórum, mely itáliai minta szerint épült.

Sopron, Templom u. 1.

A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek.

Ó-ZSINAGÓGA

Sopron, Új u. 22.

A zsidók soproni letelepedésének pontos időpontja nem ismert, az azonban bizonyos, hogy az Új utcában már a XIII. században 10-16 család élt. A kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdagok, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát.

A zsidó vallás szerint csak egy olyan templom van, ahol a Teremtő a maga személyében jelen van, az pedig Jeruzsálemben található. A zsinagóga tehát imaház, gyűlésterem, iskola is egyben. Mellette a vándoroknak is szállást adó ispotály állt, valamint a ma is megtekinthető rituális fürdő. A zsinagóga bejáratától folyosó vezet a nagyterembe, melynek csúcsíves, timpanonnal díszített főbejárata és két oldalsó kávája 1300-ból, a zsinagóga építési idejéből származik. A zsinagóga két középpontja az Áronfülke és a szószék. Az Áronfülkét gazdagon díszített kőkeret és timpanon díszíti, rajta a természet színeivel kifestett szőlőfürtök és levelek motívumai. A hatszögletű szószéknek csak az alapja eredeti, de elrendezése, lépcsője, magas korlátja, kelet felé forduló olvasópultja az eredeti mintát követi. A nőknek külön imatermük volt saját kijárattal, a nagyteremben zajló eseményeket csak a keskeny ablakréseken keresztül követhették. A műemlék múzeum érdekes része a rituális fürdő. A zsidó vallás ősidőktől szigorúan megkülönböztette a tiszta és a tisztátalan dolgokat, ezért a fürdőnek mindig kiemelt szerep jutott. A mózesi törvények folyóvízben való alámerülést írnak elő, de ezt itt csak a kút természetes vizével lehetett megoldani. 1526-ban a zsidókat elüldözték Sopronból, így a zsinagóga is pusztulásnak indult, majd lakóházakká alakították át. Ez a különlegesen szép épület az 1967-es kutatások során kaphatta vissza régi fényét.

Sopron, Templom u. 2.

Sopronban különlegességnek számít a legnagyobb és legátfogóbb magyar bányászattörténeti kiállítás: a Központi Bányászati Múzeum. Az Esterházy barokk palota méltó helyet ad az értékes gyűjteménynek. A kiállítás megtekintését követően a múzeum mögötti városfalnál megbúvó bástyakert, a kis barokk zenepavilonnal alkalmat nyújt a pihenésre. A múzeumi kiállítás 2001-ben az Év múzeuma pályázat külön díját nyerte el, mely az évszázadokon át európai jelentőségű magyar nemesfémbányászat emlékei mellett bepillantást enged az elmúlt évszázad bányászatának eredményeibe, technikai vívmányaiba.

A kiállítás legizgalmasabb része egy XX. század eleji bányavágat, ahová a látogatók is bebújhatnak, ezen kívül megnézhetik az őskori kovabánya eredeti méretű rekonstrukcióját, a középkori bányák szűk vágatait, s az elmúlt évtizedek legnagyobb jelentőségű bányászati technológiai újítását, a hidraulikus pajzs beépített elemeit is. A gépek működő makettjei mellett figyelemre méltó az értékes, csillogó ásványgyűjtemény, s nagyon kedveltek a bemutató moziban nyaranta vetítésre kerülő régi bányászati oktatófilmek, játékfilmek. Magyarország ezeréves bányászatának történetét folyamatában bemutató kiállítás valóban alkalmas arra, hogy akár a hazai, akár a külföldi vendégek igazán jól érezzék magukat, hiszen a magyar mellett német, angol és szlovák nyelvű feliratozással, ill. kiállítás vezetővel várja látogatóit.

SOPRONI HORVÁTH JÓZSEF GYŰJTEMÉNY

Sopron, Hátsókapu 2., "Cézár-ház"

A művészettörténet-írás Sopron nagy festője, Az akvarell klasszikusa, Az akvarell poétája jelzőkkel illette Horváth Józsefet (1891-1961), akit a szeretett város és az emlékezés utólag tisztelt meg a Soproni előnévvel. Nem a város szülötte, de az itt leélt, munkában töltött művészélet igazi sopronivá tette. Soproné az életműve is, melynek legszebb akvarelljeiből szerveződött ez az állandó kiállítás. A festőművész a Képzőművészeti Főiskolán és Nagybányán tanult. Műfajteremtő mestere lett választott festési módszerének, az akvarellnek. Életművének érdeme, hogy a vízfestést az olajfestészettel egyenrangúvá emelte. Mondanivalóját a festői naturalizmus nyelvén fejezte ki. Témáiban mély emberi érzések kifejezésére, technikájában az anyag átszellemesítésére törekedett. Minden témakörben maradandót alkotott, de hírét és szakmai sikerét páratlan akt- és zsánerképeinek köszönhette. Ezekben teljesedett ki az őt mindenki mástól megkülönböztető művészi teljesítménye, melynek - ma már tudjuk - sem elődje, sem követője nem akadt. Hagyatékát, amelyből özvegye formált emlékmúzeumot a soproni Caesar-házban őrzik.

Sopron, Templom u. 4.

Látott már a XIX-XX. század fordulóján készült erdészeti szerszámokat, asztalos eszközöket, földmérő és térképészeti műszereket? Az Erdészeti Múzeumban mindezeket megtekintheti! A gyűjtemény részét képezi több olyan érdekesség, amely mindenki számára tartogat újdonságot. Több millió éves megkövesedett-kovásodott fák darabjai, 1656-os térkép, 1800-as évek végéről származó iratok, nagyméretű terepasztalok, 1870-ben készített rovargyűjtemények, fából készült múlt századi háztartási és használati eszközök, gépmodellek, makettek és még számos más csodálni való.
Az állandó kiállítás mellett különféle időszakos tárlatok várják az érdeklődőket. Az Esterházy család palotája, amelyben a kiállítás megtekinthető, 1921-ben nevezetes esemény helyszíne volt. A soproni népszavazás eredményét az antant hatalmak kiküldött képviselői itt állapították meg, mely végérvényesen eldöntötte Sopron Magyarországhoz való tartozását.

Sopron, Balfi u. 11.

Több mint 120 évvel ezelőtt, egy fiatal férfiú választás előtt állt, vagy festőművész lesz, vagy apja tanácsát követve átveszi az 1844-ben alapított családi szeszfőzdét és ecetgyárat. A fiatal Zettl Gusztáv /1852-1917/ tisztelve szüleit, az utóbbit választotta, azonban sohasem adta fel a művészettel kapcsolatos elképzeléseit. A bécsi festőakadémia rendkívül tehetséges tanítványa volt, s a festészet iránti rajongása végigkísérte életét. Művészi fejlődésére nagy hatással voltak külföldi tanulmányútjainak tapasztalatai. Nemes hajlandóságú műkedvelőként az igazi, nagystílű művészet rajongó lelkű megértőjévé vált, s az időközben megnövekedett gyári bevételből régiségek gyűjtésébe kezdett. Nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a soproni ásatások munkájába, ahol minden épülő ház alapozásánál gazdag római leletekre lehetett bukkanni, s a múlt századi Sopron polgárházai a biedermeier bútorok, antik képek, ónedények, porcelánok gazdag tárházai voltak. Zettl Gusztávot a sors hosszú élettel ajándékozta meg, így a festés iránti szenvedély mellett a gyűjteménye anyagát is tovább gazdagíthatta. Művészeti és szellemi örökségét leszármazottai - az itt lakó ükunoka és családja -, valamint egy közhasznú alapítvány ápolja. A lakásgyűjtemény változatlan formában 1955-től áll nyitva a nagyközönség előtt. A család tagjai a város és környékének történetét az őskőkor, a középkor és az újkor tárgyain keresztül mutatják be. A kiváló üvegművészetről árulkodó ablakok, a faberakásos mennyezet a lakásnak egy különleges, romantikus színezetet kölcsönöznek. A gazdag gyűjtemény sokféleségét a csiszolt üvegek sokasága, a korabeli bútorok szépsége, a habán korsók, a fajansz és porcelánedények, a különleges fegyverek, cégérek, óntárgyak, könyvek és értékes festmények adják. A művész dolgozó szobájának érintetlen lakrésze bemutatja, hogyan lehet egyedi megoldással meghitt otthont varázsolni.

Sopron, Templom u. 19.

A gyülekezet lelkészei mindig különös figyelmet fordítottak a művészetek és a tudomány pártolására. A templom gazdag kincstára a hit gyakorlásával összefüggő magyar és külföldi alkotások és műtárgyak gyűjteménye. Az úrvacsorai kelyhek, kancsók, cibóriumok, gyertyatartók, oltárterítők egyenként mesterművek.
A soproni gyülekezet életének története festmények, kéziratok, könyvek és metszetek tükrében tárul a látogatók elé. Az arcképcsarnok a bemutatott személyek munkásságát egészen a XX. századig átfogja. A templom mellett áll a hajdani paplak. Ez a kétemeletes barokk palota ad otthont az Országos Evangélikus Múzeum soproni gyűjteményének. Levéltára a XVI. század közepétől őrzi az iratokat, több mint hatezer kötetes könyvtára pedig kéziratos bibliákkal, a teológia tárgykörébe tartozó alapművekkel áll a kutatók

PÉKMÚZEUM

Sopron, Bécsi utca 5.

A külvárosi területeket, melyeket az idők során szintén várfalak védték, őstermelő gazdapolgárok és kézművesek népesítették be. A Balfi, Bécsi, Fövényverem és Halász utcán sétálva érezni lehet a hajdan volt gazda negyed egyedi hangulatát. A pékmesterség legrégebbi épületében kapott helyet a Pékmúzeum, amelyre az épület homlokzatán elhelyezett perecet törő oroszlánok egykori kőcímere is utal. 1686-1970-ig a ház tulajdonosai pékek voltak, majd a város a berendezések helyszínen történő megtartásával megnyitotta ezt a kiállítást.

A pékház jobb oldali szárnyában helyezkedik el maga a pékség. A tüzelőhelyiségben a hatalmas kemence látható, a sütőszobában dagasztóteknő, kelesztő ládák, szakajtók állnak készen a szinte azonnali munkakezdésre. A hajdani lisztraktárat a XIX. század végén - a vasárnapi séta és a délutáni beszélgetés kívánalmainak megfelelően - cukrászműhellyé alakítottak át. Az éjszakai munka rövid pihenői alatt sem mehetett messze a mester a műhelytől, ezért egy kis szunyókálásra külön deszkakamrát választottak le. Az utcai szoba volt a kenyérbolt, ezt később kettéosztva cukrászdát alakítottak ki, melynek berendezései szintén eredetiek. A pékcsalád lakásába a boltozatos kapubejárattól jobbra lehet bejutni, bútorzata a XIX. század végi iparos-gazdapolgár család életmódját, lakáskultúráját mutatja be.

Sopron, Orsolya tér 2.

A témacsoportokba rendezett, jórészt barokk szakrális tárgyakat korábbi és XIX. századi emlékek egészíti ki. A kiállítás gerincét a megőrzött liturgikus tárgyak gazdag összeállítása adja. A kelyhek, úrmutatók, ereklyetartók, keresztek, mise és keresztelő kancsók, pásztorbotok közül több valódi ötvös remekmű.

KÁROLY-MAGASLATI KILÁTÓ

A város épített értékei mellett csodálatos természeti környezete ejti rabul az idelátogatót. A parkerdő fajtagazdagságát a három különböző növény-, illetve állatföldrajzi tájegység találkozása adja, melynek központi része a Károly magaslat, tetején a kilátóval. Az erdőt sűrűn behálózó turistautakon a természet számos apró csodájával lehet megismerkedni. Az első faépítésű kilátótornyot Romwalter Károly, lelkes városszépítő, 1876-ban saját költségén építtette. Az újabb, 23 méter magas terméskő kilátó első emeletén színvonalas emlékkiállítás tekinthető meg, amely három európai ismertségű természetkutató - Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán - munkásságát, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj fő jellegzetességeit mutatja be. A kilátótorony két felső szintjéről egész Sopron belátható, távolabb a Szárhalmi-erdőrésszel, mögötte a Fertő tó csillogó víztükrével. A pompás kilátást balról a Wienerwald kontúrja, nyugatra a Schneeberg havas tömbjei koronázzák.

SOPRON PETŐFI SZÍNHÁZ

A soproni közönségnek Vízváry Mariska, Jászai Mari, Márkus Emília, később Rajz János, Bulla Elma, Jávor Pál játszott. 1950-ben a színházat államosították. Örök időkre megszűnni látszott az, ami-ért több mint ötszáz éven át annyi mindent tettek az itt élő polgárok. Nagyobb változást csak a színház 1969-75-ös felújítása látszott hozni, noha a rosszul sikerült átépítés nem túl szerencsés tervezési koncepció, hanyag kivitelezés eredményeként az épület kívül és belül elszürkült, eljellegtelenedett.

A rendszerváltozás hónapjainak választási küzdelmeiben elhangzott ígéretek között néhány hang egybehangzóan csendült fel: a megyei jog visszaszerzése mellett a cél: Sopron polgárvárosi, kultúrvárosi rangjának visszaállítása. Megkezdődtek a tárgyalások az akkori polgármester, Hirschler Rezső és a művelődési miniszter között.

1991. decemberében ismét önálló lett a Soproni Petőfi Színház, melynek alapítói az önkormányzat közgyűlése, az Arizona Színház igazgatósága Mikó István, Nyerges Ferenc és Hirschler Rezső polgármester voltak.

1992 nyarán megkezdődött a felújítás Kőnig Ferenc és Wagner Péter terveivel. Jelentős színpadtechnikai és épületgépészeti korszerűsítés mellett, a régi dokumentumok alapján visszaállították a Medgyaszay-féle színházkülsőt és belsőt, újból a szecessziós formavilág nyert teret az épületben.

Az újjászervezett színházépületben 1992. december 3-án Dürrenmatt Meteor című komédiájával megnyitott színház, melynek létjogosultságát nap mint nap iga-zolja a zsúfolt nézőtér és több ezer bérletes vastapsa.

2002. szeptemberében a felújított Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban egy új, korszerű kisszínház kapott helyet, melyben főként kortárs magyar és külföldi darabok kerülnek be-mutatásra.