Visegrád kedvező adottságai miatt mindig az érdeklődés középpontjában állt. Évszázadokig itt őrizték a Szent Koronát, valamint Visegrádon találkozott egymással a magyar, a csehszlovák és a lengyel miniszterelnök. Azóta fogalomtárunk, gazdagabb lett a "visegrádi országok" kifejezéssel. Visegrád, Magyarország egyik leglátogatottabb tájegységében, a Dunakanyarban fekszik, festői szépségű hegyek között. A település, sajátos történelmi hangulatot áraszt, régi patinás épületeivel, műemlékeivel és keskeny utcáival. Budapesttől 43 km-re, Pest megye északnyugati részén található.

LÁTNIVALÓI

Varázslatos környezetben fürdőzhetnek, a festői Dunakanyarban, történelmi emlékhelyek közelében azok a vendégek, akik a Visegrád-Lepencei Strandfürdőt választják.

A termálmedencék lépcsős építése követi a hegyoldal vonalát. A medencékben üldögélve a vendégek gyönyörködhetnek ebben a páratlan kilátásban.

A lepencei víz közismerten összehúzó és gyulladáscsökkentő hatású víz, mely kalcium mellett magnéziumot és hidrogénkarbonátot, valamint viszonylag kis sókoncentrációjú alkaloidokat is tartalmaz. A termálmedencék mellett a sportolni vágyókat feszített víztükrű úszómedence, míg a kisebbeket gyermekmedence is várja.

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok
A rendezvény Közép-Európa legnagyobb hagyományőrző lovagi tornája, és Visegrád hagyományainak megfelelően - elég, ha csak az 1335-ös királytalálkozóra gondolunk - a közép-európai népek kulturális együttműködését jelképezi. Amennyiben elfogadja meghívásomat, ön is részese lehet a középkori lovagvilág hangulatának a viadalon és az azt kísérő számos - szintén a kort idéző - kulturális rendezvényen.

Királyi palota
A királyi udvar hétköznapi életébe a termek, szobák, a konyha, a kertek és a lovagi tornapálya, valamint kiállítások, rendezvények nyújtanak betekintést.

Nem véletlen, hogy 1991-ben a rendszerváltás utáni cseh, lengyel és magyar államfők az 1335-ös visegrádi "királytalálkozó" helyszínét választották az együttműködési szerződés aláírására. Schulek János 1934-ben a palota feltárását kezdte meg, rekonstrukciója ma is tart. Az épületek tömege, méltósága ma már jól érzékelhető. A múlt pompáját a díszudvar, a Herkules kút és az udvart záró kerengő, loggia idézi.

Sibrik-domb
Visegrád környékén a Pannónia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatók. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt, és tornyok védték.

A népvándorlás kori pusztulás után, maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát. Ennek helyén Salamon nagyobb főesperesi templomot építetett. A tatárjárásig ez volt a város központja, akkor azonban elpusztult. A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek.

A Fellegvár és alsóvár
A visegrádi kettős várrendszer egyike a tatárjárás tanulságait felismerő IV. Béla által épített váraknak. Jelentőségét egészen a török korig megőrizte. Egyszerre több fontos funkciót is betöltött: védte a Duna völgyét, ellenőrizte a Buda-Esztergom kereskedelmi útvonalat és egyúttal vámhely is volt. A vár két részből áll Az alsóvár építtetését IV. Béla kezdte el 1247 körül.

Különlegesnek számított, ugyanis nem az út mellé építették, mint ahogy szokás volt, hanem az út keresztül futott a vár belső területén. Az alsóvár legérdekesebb része a lakótorony az ún. Salamon-torony, ami nevét az újkorban, arról a téves feltételezésről kapta, hogy itt őrizték Salamont, aki veszített a Szent Lászlóval és Gézával a trónért vívott küzdelemben. Magyarországon szinte egyedülálló épület dél-német minták alapján épült. Nagy Lajos alatt itt működött a híres harangöntő Gaal Konrád. Ma a lakótorony öt emeletén múzeum található, ahol Visegrád történetével ismerkedhet meg a látogató.

A Fellegvárat 1249-ben IV. Béla felesége, Lascaris Mária családi ékszereinek árából kezdte építetni a kiváló természeti adottságokkal rendelkező helyen, menedékvárnak a Nyulak szigetén élő domonkos apácák számára.

Ekkor a vár háromszög alaprajzú volt. Két tornya volt, a legveszélyeztetettebb helyen épült öregtorony és a déli bejáratot védő kaputorony. Az Anjou korban nőtt meg a vár jelentősége. Károly Róbert miután a várat megszerezte Csák Mátétól, 1323-ban ide helyezte a királyi udvart. 1335-ben itt tartották a híres visegrádi királytalálkozót és az első Anjou király végül maga is a várban hunyt el 1342-ben.

A várban őrizték a magyar szent koronát, majd 1370-ben Nagy Lajos lengyel királlyá választása után a lengyel koronát is. Az Anjou korban építették a palotaszárnyakat és egy újabb, külső várfalat. Luxemburgi Zsigmond a várhoz egy harmadik falgyűrűt építetett és több reprezentatív építkezést hajtott végre. A török uralom után 1686-ban, Buda felszabadítása után ötnapi ostrommal foglalták el a Habsburgok. A végvár rendszer megszűnésével a vár feleslegessé vált, ezért pusztulni hagyták. A napjainkig is tartó feltárási és rekonstruálási folyamat 1871-ben indult el.