Budapest Magyarország fővárosa. A Kárpát-medencének, csaknem a közepén fekszik. Földrészünk második legnagyobb folyójának, a Dunának két partján terül el. BUDAPEST LÁTNIVALÓI
Belvárosi plébániatemplom A kéttornyos, háromhajós csarnoktemplom a Budapest egyik legjelentősebb, műemléke. Országosan is egyedülálló az építési stílusa és az anyaga.
Budapest egyik legszebb sétálóhelye. Gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a Budai-hegységre, különösen a Várhegyre és Gellérthegyre.
A barokk stílusú templom1727-1743 között épült, egy régebbi templom helyén. Toronysisakja a XIX. század közepén romantikus stílusban készült. A templom belsejét a közelmúltban szépen felújították.
Szent István bazilika Budapest legnagyobb egyházi épülete, amely 1851-1905 között klasszicista és neoreneszánsz stílusban épül, Hild József, Ybl Miklós és Kauser József irányításával. A bazilika szentélye mögötti, üvegfestményekkel díszített Szent Jobb-kápolnában őrzik Szent István jobb kezét.
| |
Országház A neogótikus stílusú, szabadon álló műemlék 1884-1904 között épült Steindl Imre tervei alapján. Az épület 268 m hosszú, legnagyobb szélessége 118 m, kupolájának magassága 96 m. A főhomlokzat a dunai oldalra néz. Az egész épületet uralkodók, fejedelmek, hadvezérek szobrai ékesítik. Az épület belsejét sok falfestmény, gobelin, táblakép, szobor díszíti. | ![]() |
Magyar Nemzeti Múzeum A szabadon álló kétemeletes, klasszicista műemlék, Pollack Mihály tervei szerint épült 1837-1847 között. Magyarország legjelentősebb tudományos gyűjteményének alapját gróf Széchényi Ferenc a ?legnagyobb magyar?, Széchényi István édesapja vetette meg 1802-ben a nemzetnek e célra felajánlott gyűjteményeivel. A múzeumban, Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig, valamint Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig állandó kiállítás látható. A Természettudományi Múzeum Magyarország állatvilágát mutatja be. Pest belső városrészének viszonylag kicsi, de igen értékes és kedvelt arborétumszerű zöldterülete, ahol éppúgy lehet a többféle fajt képviselő évszázados nagy fák alatti padokon pihenni, mint körbesétálva egy valóságos szoborparkban gyönyörködni. A magyaros szecessziós stílusú, kétemeletes, pirogránit díszítés kupolás műemlék. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, 1893-1896 között készült . Lechner Ödön, szobra az épület előtt látható. Néprajzi Múzeum Hellmer és Fellner bécsi építészek tervei alapján1896-ban építették. Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós szobrai állnak az épület előtt .
Neoreneszánsz stílusban, Ybl Miklós építette 1875-1884-ben. Magyarország legszebb, legnagyobb színházépülete. A főbejárat két oldalán Liszt Ferenc és Erkel Ferenc ülőszobra Stróbl Alajos alkotása. Az előcsarnokot Székely Bertalan, a főlépcsőházat Than Mór, az első emeleti társalgót, valamint a nézőtér mennyezetét Lotz Károly falfestményei díszítik. | |
Hősök tere Budapest legszebb dísztere. A tér két oldalán impozáns műemlékek emelkednek. A tér fő ékessége a Millenium emlékmű. Zala György és Schickedanz Albert tervei alapján kezdődött az építés 1896-ban. Középen magas oszlopon Gábor arkangyal szobra, a talapzaton Árpádnak, a honfoglalónak és hat vezértársának alakja áll. Mögöttük félkörívben díszes oszlopsort látunk, az oszlopok közeiben, panteonszerűen, a magyar történelem nagy alakjai. | |
Balról jobbra haladva áll: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Előtte mészkőbe faragott írás: A hősöknek, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket. | |
Városliget Budapest egyik legszebb és legnagyobb, pihenésre, művelődésre és szórakozásra használt zöldterülete. Nebbien Henrik nevéhez fűződik a liget tervszerű fásítása, mely1817-ben kezdődött el. Ez lett a világ első tervezett közparkja. Városligeti műjég a világ egyik legnagyobb ?15 ezer négyzetméter, 7000 fő befogadására képes ? és legrégebben működő pályája. | |
1866-ban nyitották meg, a világ huszadik állatkertjeként. A főbejárat négy elefánton áll, ez az állatkert szimbóluma. A világ különböző tájairól származó állatokat lehetőleg természetes, illetve ahhoz hasonló környezetben mutatják be. Ezenkívül a kert területén sok növényritkaság, különlegesség található.
Gellért-hegy A hegy a Budapest egyik legjellegzetesebb látnivalója. Nincs még egy világváros nagyságú főváros Európában, amelynek közepén egy nagy víztükör partján ilyen meredek, magas hegy emelkedne. A hegy 235 m tengerszint feletti magasságú. Szép kilátást nyújt az Erzsébet-híd közeléből induló díszlépcsőn a mesterséges vízesés és a Szent Gellért-szobor melletti felmenetel.
Mária Magdolna-templom A török uralom alatt katolikusok és protestánsok egyaránt használták, majd török dzsámi lett. A visszafoglalás után a ferenceseké lett és részben barokk stílusban építették újjá. A második világháborúban súlyosan megsérült, hajóját le kellett bontani. Gótikus tornyát helyreállították, aljában galéria nyílt, hajója helyén romkert létesült, ahol a gótikus szentély egyik oldalát rekonstrukcióval mutatják be. A torony falára elhelyezett tábla azon nemzetek katonáinak állít emléket, akik 300 éve a töröktől visszavívták Buda várát. A Mátyás templom XIII ? XV. században épült, gótikus stílusban. A háromhajós, több mint 60 m hosszú templom tornyát Mátyás korában emelték és rajta helyezték el a király címerét, innen a templom ismert elnevezése. Királyi koronázások, esküvők színhelye is volt, majd a török uralom alatt mecsetté alakították. A visszafoglalás után, 1874-1896 között részben barokk stílusban építették újjá. A templom díszítésén olyan nagy művészek dolgoztak, mint Székely Bertalan, Lotz Károly, Zichy Mihály. | |
Halászbástya A Mátyás-templom mögött található. A neoromán építmény Schulek Frigyes tervei szerint, fehér mészkobol épült 1895-1902 között. A pesti Duna-partról csodás látvány, a templommal együtt szinte a Vár szimbólumát jelenti, róla szép kilátás nyílik. | |
Margitsziget A sziget Budapest gyöngye, de alig vitatható, hogy a Duna egész hosszának is a maga nemében egyedülálló ékessége. A szigeten már a rómaiak korában épületek álltak. 1867-ben létesítették itt az első mélyfúrású kutat, ennek meleg vize is hozzájárult a mai üdülő- és fürdőélet kialakulásához. Gyönyörű látványt nyújt a vízesés, az óriás szökőkút, a virágos park, a kisállatkert, a sziklakert és a rengeteg szobor, emlékmű.
BUDAPEST FÜRDŐI Széchenyi Fürdő Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Budapest XIV. kerületében, Zuglóban, a mintegy 98 hektárnyi parkterületen, a Városligetben található. A római, a görög és az északi fürdőkultúra hatása miatt csarnokai, kádjai, medencéi különleges hangulatot és látványt nyújtanak. A 75°C-os kénes, meszes, karbonátos víz, Budapest legmelegebb termálvize.
Rác Gyógyfürdő A Rác gyógyfürdő helyén már a középkorban is meleg vizű fürdőház állt, amelyhez a szájhagyomány szerint Mátyás király várkertjeiből fedett folyosót is építettek.
Gellért Fürdő A Gellértben fürdeni olyan, mint Versailles-ban a Bourbonok ágyában hempergőzni ? írja egy magyar napilap ?, az oszlopokkal díszített elegáns aula, első pillantásra inkább tűnik bálteremnek, mint fürdőnek.? A világszínvonalú Gellért-fürdő Budapest egyik legrégebbi fürdőhelyén, a látványos (kilátó) pont, a Gellért-hegy tövében, a Szabadság-híd budai hídfőjénél található.
Lukács Gyógyfürdő és Uszoda Színészek, írók, zenészek, művészek és más közismert személyiségek kedvelt fürdő- és találkozóhelye. A jelenlegi fürdő 1894-ben épült fel, forrásvize a Király Gyógyfürdőt is táplálja.
Rudas Gyógyfürdő és Uszoda A törökkupolás csarnokú, nyolcszögletű Rudas fürdő 1566-ban készült el, két budai basa, Ali és Szokoli Musztafa utasítására. Nyolc oszlop tartja a 10 méter átmérőjű kupolát a nyolcszögletű medence felett. Körötte dongaboltozatos folyosó húzódik
BUDAPEST HÍDJAI
Erzsébet híd Eredetileg lánchídnak épült 1897-1903 között, Czekelius Aurél, Kherndl Antal és Nagy Virgil tervei alapján. A második világháborúban elpusztult hidat 1961-1964 között, Sávoly Pál tervei szerint kábelhídként építették újjá, közbenső alátámasztás nélkül, amely egyetlen 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán. Megépítésekor különlegességnek számított. A híd hossza 331 m, mely a pesti forgalmat vezeti át Buda egyik közlekedési csomópontjára, a Szent Gellért térre. 1894-1896 között épült, Feketeházy János, valamint Czekelius Aurél és Nagy Virgil építészeti terve alapján. | |
Lánchíd A Duna legrégibbi műemlék hídja. Hossza 380 m. Széchenyi István kezdeményezésére az angol Tierney William Clark tervei szerint a szintén angol Clark Ádám építette 1839-1849-ben. |
Margit híd
Ernest Gouin francia mérnök tervezte. Hossza 638 m. A Margitsziget déli csúcsánál íveli át a Dunát. A pesti és budai körút északi szakaszait köti össze, lejárást nyújtva a Margitszigetre. 1872-1876 között francia cég építette, a párizsi Eiffel-torony építőjének, Eiffelnek a közreműködésével.
Árpád híd
A Kossalka János által tervezett híd a Margitsziget északi csúcsán halad át, lejárója van a Margitszigetre. Hossza a feljárókkal együtt csaknem 2 km. Teljes szélességében 1981-1983 között épült meg.
Petőfi híd
Tervezése Álgyay Hubert Pál nevéhez fűződik. 1933-1937 között létesült. A háborús pusztítás után 1950-1952 között építették újjá. A feljárókkal együtt számított hossza 514 m.