English Deutsch Magyar
http://www.eszallas.hu/
  *:   :
  Levelezési cím*:

NAGYBÖRZSÖNY BEMUTATÁSA
2006. július 06., csütörtök
Nagybörzsönyi szálláshelyek. Nagybörzsöny bemutatása, látnivalói.

Nagybörzsöny - német ajkú lakói nyelvén Pilsen - jelenleg használatos nevét a XX. század eleji közigazgatási átrendezéskor nyerte, korábban magyar nyelven egyszerűen csak Börzsönynek hívták. A település határában ezüstbánya volt, aminek emlékei ma is megtalálhatók.

Börzsöny területén egyedülállóan az országban két Árpád-kori (XIII. századi) templom található.

Nagybörzsöny - tájkép
Kirándulások kiindulópontjának és célpontjának egyaránt ideális Nagybörzsöny.

LÁTNIVALÓK

Szent István templom

Az egyhajós, félköríves szentélyű templom a XIII. században épült, 2 periódusban. A XIII. század első harmadában készült a hajó és a szentély, mely a tatárjárás idején megrongálódott. Így a második periódus a tatárjárás utánra tehető, melyben a megrongálódott templomot újjáépítették. Ekkor keletkezett a díszes főpárkány, és a torony is. A főpárkányon 19 bajuszos emberfej látható. A legenda szerint a településre érkező tatárokat örökítették meg, ahol 20 félköríves részben 19 mongoloid típusú fejforma található, a huszadik fülke üres. A huszadik tatárról azt tartják, hogy sikerült megmenekülnie, ezért nem tudtak róla "portrét" készíteni.

Szent István templom

A kapufelirat szerint a falat 1632-ben Pop Zakariás készítette, de a templom köré valószínűleg már a XV. században kerítőfalat húztak, amire a bejárati kapu gótikus szárköve utal. Feltehetően ekkor csak a fal felújítására került sor.

Szent Miklós templom

A község délnyugati részén, magas dombon álló egyhajós, homlokzati tornyos templom elegáns főhomlokzatával a házak fölé emelkedik. Nagybörzsöny jelenlegi plébániatemplomát Batthány József, esztergomi érsek építtette 1782 és 1788 közt. A historia domus szerint fel- szentelésére 1788. május 6-án került sor. E nagyharang is martalékául esett annak a tűzvésznek, amely 1872. augusztus 4-én villám- csapás következtében keletkezett. A harangok elolvadtak, a templom két évig elhagyatottan állt. A késő barokk stílusú templom belső tere világos, három csehsüvegboltozatos szakaszból és hasonló emelt, egyboltszakaszos szentélyből áll, melyből a sekrestye nyílik.

Szent Miklós templom

A belső tér díszei közül említésre méltó a copf stílusú oltár felett látható XVIII. század végi főoltárkép, mely Szent Miklós megdicsőülését ábrázolja. A szentély bal oldalán az "Utolsó vacsora" jobb oldalán a "Krisztus megkeresztelése" míg az első boltszakasz jobb oldalfalán Szent Imre a baloldalon a fekete-fehér ruhában a domonkos rendi Margit apácát ábrázoló vászonképek láthatók.

Bányásztemplom

A tájházzal szemben, meredek lépcső végén, hatalmas hársfa koronája alatt áll a keletelt Bányász-templom. A Nagybörzsönybe betelepített német bányászok építették a XIII. század első felében ezt a kistemplomot, melyet a XV. században bővítettek ki mai formájára. Eredetileg egy kisebb hajóból és egyenes záródású szentélyből állt.

Bányásztemplom

Ez utóbbit elbontották, és nagyobb, sokszögzáródású csillagboltozatot emeltek helyére, amelyhez sekrestye kapcsolódik. A XV-XVI. században további átépítések történtek, amit a déli oldalába beépített reneszánsz ablak maradványai tanúsítanak.

Tájház

A főút és a József Attila utca sarkán található XVII. századi alápincézett épületben kapott helyet a község helytörténetét bemutató kiállítás. Az egykori bányagazda házában megtalálhatók a helyiek által használt korabeli eszközök. Az első helységben rendezték be az irodát, ide költözött az egykori Ércbányászati Múzeum anyaga is.

Tájház

A középső rész egy jellegzetes szabad kéményes konyhát mutat be: baloldalt a rakott tűzhely, középen a kemence, jobb oldalon a vízmelegítésre szolgáló katlanház látható. A tájház hátsó szobáját nagybörzsönyi bútorokkal rendezték be. A berendezési tárgyak között fekete hímzésű párnák és halotti leplek is láthatók. A negyedik helység a kamra, ahol az élelmet tárolták.

Evangélikus templom

A községben lutheránus templom az 1784-es Türelmi rendelet nyomán épült, mivel azonban az 1843-44-es esztendőkben tűzvész dúlt a településen, az ekkor épült templom megsemmisült. A fenti események eredményeként adományokból épült 1847-52 közt Belcsák Károly tervei alapján, a Börzsöny-patak partján álló gyülekezeti hely, melyet 1852. szeptember 26-án szentelnek fel. E napot az óta is ünnepli az evangélikus közösség.

Evangélikus templom

Vízimalom

Nagybörzsönyben a vízimalmok nagy múltra tekinthetnek vissza, már a török korban is rendelkezett malommal a település, a molnármesterség dinasztikusan apáról-fiúra öröklődött. A XIX. század közepén épült vízimalom a Börzsöny patak vizét használja. A hosszú épület lakóház, malom és istálló volt egyben. A kétszintes épület egyik leglátványosabb szerkezeti eleme a tető alatt elhelyezett, felülcsapott vízikerék, melynek felső részére engedték rá a patakból a malomárkon át ide vezetett vizet.

Világháborús emlékművek

A település Főterének két végén emlékművek állnak, melyek a világháborúban elesettekre hivatott emlékezni. Nagybörzsönyből szép számmal vettek részt mindkét világháborúban. Az első világháborúban a névtáblák alapján 78 ember esett áldozatul, mely szám kiemelkedő a környékbeli falvak áldozataihoz képest. Mint azt a Hősök terén álló emlékmű névtáblái mutatják, a helyi németség szép számban vállalt részt a háborúból.

A második világháborús emlékmű nem csak a különböző frontokon elesetteknek, de azoknak is emléket állít, akik sosem tértek vissza a munkaszolgálatból. A névtábla, mely a nagybörzsönyi áldozatok előtt tiszteleg 1998-ban került rá, Klein Gyula adományaként.

Forrás: Nagybörzsöny honlapja

Első világháborús emlékmű

 

 

Önnek kiadó szálláshelye van?

Ez itt az Ön hirdetésének helye

Jelentkezzen Adatbázisunkba

        Kattints a gombra az ADATLAP kitöltéshez!


Őszi Ajánlatok szállás