Gödöllő Pest megyében, a Rákos-patak partján, Budapesttől 30 kilométerre, a Gödöllői-dombság völgyében fekszik. A szűkebb értelemben vett Gödöllő egy medenceszerű, teknő alakú mélyedés a Rákos völgyében, négy völgy találkozópontján.
Gödöllő erdős, jó levegőjű, szép kilátást nyújtó vidéken fekszik. Vonzerejét természeti adottságainak és jó földrajzi fekvésének köszönheti a fővárost övező településgyűrűben. A Gödöllői-dombság erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak.

LÁTNIVALÓK

Méhészeti Gyűjtemény
Az évtizedek alatt összegyűjtött régi, valamint a jelenleg használatos méhészeti eszközökből a kutatóintézet 1983-ban nyitotta meg az országban egyedülálló múzeumát.

Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény
Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

területén kiállított géparchívum anyagának gyűjtése 1969-ben, az intézet Gödöllőre költözésével egy időben kezdődött. A mezőgazdasági erőgépek, traktorok fejlődéstörténetét bemutató kiállítás munkaidőben és előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1988-ban nyitotta meg szakmúzeumát. A rekonstruált mezőgazdasági eszközöket és működőképes technikatörténeti kuriózumokat bemutató, 4000 négyzetméter alapterületű gépmúzeumban az alábbi állandó kiállítások tekinthetők meg:
o A mezőgazdasági eszköz és gép fejlődéstörténete;
o Az élelem megszerzésének és termelésének története 2,5 millió éven át;

Kálvária
A Kálváriát I. Grassalkovich Antal halála évében, 1771-ben kezdte el építtetni. Mestere valószínűleg Mayerhoffer János. Az építkezést fia, II. Grassalkovich Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor.

A barokk egyházművészetnek e jellegzetes köztéri alkotásait általában dombon helyezték el, a Golgotát idézve. Sík területeken azonban domb helyett belül üreges kőépületek tetején alakították ki a kálváriát. A Gödöllői is ilyen: alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre.

Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült, amikor a vihar okozta károk helyreállításaként a keresztekre új szobrok kerültek. Az épület üreges belseje nem szakrális, hanem technikai szerepet töltött be: vörös márvánnyal burkolt víztároló volt benne. Ebbe a víztárolóba a Pazsaki forrásból vezették a vizet, cserépcsöveken keresztül. A forrás eliszaposodása miatt a tároló évekig üresen állt, majd a királyi időszakban a Hattyús tó vizét vezették ide, gőzgépek segítségével. Innen földalatti csöveken keresztül a kastély Felsőkertjébe vezették tovább, ahol öntözésre használták. Az 1827-es renoválás után 1931-ben újították fel legközelebb, majd 1961-ben, s végül - széles körű összefogás eredményeképpen - 1990-ben.

Szent István Egyetem
1949-ben a kormány Gödöllőt jelölte ki a felsőfokú agrártudományi képzés székhelyéül. 1950-töl kezdve folyamatosan költöztek át ide az egyes tanszékek. A meglevő épületeket számos új létesítménnyel bővítették. A mára már szinte önálló városrésszé fejlődött intézmény az ország legnagyobb és legkorszerűbb agrártudományi egyeteme.

Az egyetem aulájában 1983 óta látható Amerigo Tot, magyar származású szobrászművész A mag apoteózisa című monumentális bronz domborműve.

Arborétum
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelentősebb növénykertjeként tartották számon. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt.

Az intézmény jelenleg 350 hektárnyi területen működik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jellegű. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitva tartással várja a látogatókat.

Református templom
A Gödöllői reformátusok első templomukat 1657-ben építették fel. Ezt a templomot I. Grassalkovich Antal bontatta el 1744-ben, a kastély építése miatt. A reformátusokat telekkel, építőanyaggal és pénzzel kárpótolta. Az új, barokk stílusú templomot 1745. április 11- én szentelték fel. A hagymasisakos, homlokzati középtornyát 1801-ben három méterrel megemelték. A templom karzata és mennyezete eredetileg festéssel és faragással díszített fából készült. Az idők során elkorhadt faszerkezeteket az 1912-es felújításkor betonra cserélték. A II. világháború alatt az épületet súlyos károkat okozó bombatalálat érte. A templom hónapokig tartó renoválás után vált csak ismét használhatóvá. A többször bővített, s mára már erősen átalakított templomon legutóbb a tornyot újították fel.

Kastélytemplom
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt.
Ennek elbontása után épült fel a kastély gazdagon díszített barokk temploma, amelyet 1749. május 16-án szenteltek fel. Védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a XVIII. századból való főoltárkép. A föltár fölé négy fekete márvány oszlopon nyugvó baldachint emeltek.

A diadalíven a Grassalkovichok címere látható. A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van. A XVIII. századi mellékoltárképeken bal oldalon a Kálvária és Szent József, jobb oldalon Szent Antal és Mária mennybevitele látható. A bejárati ajtó felett lévő márványtáblán a templom 1838-as felújítására utaló latin nyelvű szöveg olvasható.

A templom főhajójának végében ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki. Ennek feljárata felett az építtető, I. Grassalkovich Antal velencei mozaikképe látható. Az oratórium a kastély emeletéről is megközelíthető volt. A templomnak 1769-tol vannak anyakönyvei, ettől kezdve számít önálló plébániának. Eleinte kapucinus szerzetesek teljesítettek itt szolgálatot, 1811-től pedig világi papok.

Evangélikus templom
Gödöllőn a XVIII. század végén a lakosság 2 százaléka, azaz 52 fő volt evangélikus vallású. A hívők ekkor a domonyi gyülekezet szórványához tartoztak. A századfordulón már 140, az I. világháború után 350 volt az evangélikus hívők száma. Ezért 1920-ban létrehozták az Aszódhoz tartozó fiókegyházukat. A templomépítés gondolata 1926-ban merült fel. Az építkezésre országos gyűjtőakció eredményeként kerülhetett sor. A község által adományozott telken 1929. szeptember 15-én helyezték el az épület alapkövét. A Hetzel Frigyes tervei alapján készült templomot dr. Raffay Sándor püspök szentelte fel 1931. január 18-án. A Gödöllői fiókegyház néhány szórvány gyülekezet idecsatolásával 1936-ban saját lelkésszel rendelkező anyaegyházzá vált.

Gödöllői Királyi Kastély A Mayerhofer András tervei alapján, I. Grassalkovich Antal gróf által építtetett Kastély Magyarország egyik legvonzóbb idegenforgalmi célpontja, Európa második legnagyobb barokk épületegyüttese. Nemcsak építészeti stílusa, pompája, hanem mozgalmas történelme is kedveltté teszi. Végső formáját az 1867 utáni királyi időszakban nyerte el, amikor Ferenc József császár és Erzsébet királyné - a népszerű Sisi - nyári székhelyévé vált. Az épületet 1996-2001. között restaurálták, a felújítási munkálatok még jelenleg is folynak..

Az épület emeletén találhatók a császári és királyi pár lakosztályai, az " Erzsébet királyné élete" valamint a "Grassalkovichok kora" című állandó kiállítások és a gazdagon aranyozott díszterem, amely reprezentatív rendezvények színhelye.

	A földszinten találhatók a különféle méretü,kora beli bútorokkal, festményekkel berendezett rendezvény-termek, a Sisi kávézó, ajándékbolt, fotóstúdió, a helyi Tourinform iroda is. Az egymásba nyitható termek tréningek, fogadások, konferenciák sajtó-tájékoztatók és családi ünnepségei színhelyei.

Erzsébet-park
Erzsébet királyné kultuszát Gödöllőn a kastély és a róla elnevezett park őrzi leginkább. A királyné halálát követően az országban miniszteri rendeletre több mint száz ligetet létesítettek, s közel hárommillió emlékfát ültettek el. A Gödöllői Erzsébet-parkot az elsők között kezdték telepíteni, 1898 novemberében.

A park 98 féle örökzöldjéről is nevezetes. A négy fasorral övezett sétány végén 1901. május 19-én, a király jelenlétében leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített. Róna két tervéből I. Ferenc József választotta ki a Gödöllőre illőt. A két és fél méter magas bronzszobor nyolcszögletű, zebegényi trachitból faragott, felül virágfüzérrel ékesített talapzaton áll. Az egyenes tartásával erőt sugárzó szobor finoman kidolgozott részletei kiemelik Erzsébet királyné legendás szépségét. Az egyszerűségében is méltóságteljes figura kezében napernyőt és néhány szál virágot tart. A környékbeli parkokban, erdőkben szívesen sétálgató királynét a Gödöllőiek leginkább így őrizték meg emlékezetükben.
A szobor mögött magasodó sziklahalom is a királyné emlékére készült, Zala György szobrász tervei alapján. A sziklacsoport két oldaláról egykor mesterséges patakocska csordogált. A kompozíció tetején fehér mészkőből faragott királyi korona látható.

GÖDÖLLŐI SZÁLLÁSHELYEK

Sunshine Hotel Gödöllő

A Sunshine*** Hotel Budapest belvárosától alig 10 percre, Gödöllőn várja vendégeit...
Részletek »